Antibolsevista városi túra – 2020. Október 23. – Budapest

Lelkes csapatunk délután fél 3-tól gyülekezett a Szent Gellért téren. Pontban 3-kor indult a túra. a műegyetem rakparton haladva átmentünk a szabadegyetemet, szabad eü-t, meg a jó ég tudja mi mindent követelő agymosott gyülekezeten, közben persze el is ejtettünk néhány csípős megjegyzés a feltűnő megjelenésű idiótákra, köztük kiemelten egy olyanra, aki nem átallott gárdista sapkában megjelenni és azonosulni ezzel a gyülevész népséggel.

Az első megállónk a Műegyetem melletti 56-os emlékmű volt, ahol az Örökzöld Október Egyesület elnöke, Papp Tibor Károly (Süni) előadásában meghallgattuk az első verset (Ismeretlen magyar költő: Óda a Magyar Ifjúsághoz).

Gyertyagyújtás után haladtunk tovább a Bertalan Lajos utcán, majd a Budafoki úton megkerülve a Hadik-laktanyát. Süni út közben beszélt a laktanya múltjáról. Eredetileg tiszti és legénységi lakások voltak az épületekben, majd a Horthy-rendszerben a katonai elhárítás kapott benne helyet. Világszabadságharcunk bukása (1945) után a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya, a rettegett Katpol székhelye lett, amely az ÁVH megerősödéséig a bolsevista államvezetés politikai ellenfeleinek likvidálási eszköze volt. Így az épületek pincéit börtönökké alakították át. A Katpol lefejezése után az ÁVH vette át az épületegyüttest, majd a néphadsereg elhárításának adott helyet. Az 1989/90-es módszerváltás után a Katonai Biztonsági Hivatal, mai nevén Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat székhelye lett. Érdekes, hogy ezt semmiféle tábla nem jelöli, semmilyen zászló sincs kitéve, azonban a zsinaGoogle jelöli a térképen, ha kellően ránagyítunk. Közben megérkeztünk a Bartók Béla út 26. szám alatti emléktáblához, ahol ismét Süni állt ki Adorján András és Kocsis L. Mihály megrendítő versével, amit néhány járókelő is meghatottan hallgatott végig (Adorján András és Kocsis L. Mihály: Mi volt 1956, barátom?)





Ezután elhelyeztük az emlékezés koszorúját és mécseseit az emléktáblánál, majd célba vettük a harmadik megállóhelyet, a Móricz Zsigmond körtéri 1. szám alatti emléktáblát, ahol Süni újabb verssel állt elő (Varga Zsolt: Vérző nemzetem 1956)





Miután elhelyeztük a mécseseket, átvillamosoztunk a Boráros térre, ahol sem szobor, sem emléktábla nem emlékeztet az itt dúló heves harcokra. Így Süni az aluljáró közepén volt kénytelen elszavalni a koholt vádakkal halálra ítélt és kivégzett orvos-medikus, Tóth Ilona versét, amit 1946-ban, 14 évesen írt (Tóth Ilona: Ébresztő).





Ezután átsétáltunk a Bakáts térre. Út közben idősebb bajtársaink és gyerekkorát itt töltött bajtársunk meséltek a környékről és az 56-os történésekről. A Bakáts téri emlékműnél az Örökzöld Október Egyesület alelnöke, Fodor Ágota állt ki egy megrendítő verssel (Marschalkó Lajos: Új bibliát!)





Szörnyű átok és prófécia, amely az idegen vérű, illetve az idegen érdekeket kiszolgáló áruló politikusok miatt megvalósulni látszik!

Miután elhelyeztük mécseseinket, csapatunk átsétált a Corvin közbe. A Pesti Srác szobránál Süni előadása ismét felkeltette a járókelők figyelmét (Szentkúti Ferenc: Hősköltemény egy pesti srácról).

Mécseseink meggyújtása után átsétáltunk az Üllői út 42. elé, ahol csapatunk újabb résztvevőkkel bővült. Süni – mielőtt előadta volna Nagy István versét – pár szóban megemlékezett az itt harcoló csoportról, amit Hegyi Lajos és Katona Miklós vezetett, Maléterről, aki október 28 előtt a Kilián-laktanya kapujából lőtte a felkelőket (Nagy István: Indul a pesti tüntetés).





Ezután átsétáltunk a legendás tüzér, Mesz János – ismertebb nevén Falábú Jancsi – kopjafájához, ahol Ágota Jáger László versével állt ki (Jáger László: A lyukas zászló).

Mécsesgyújtás után a Kisfaludy utca és a Práter utca kereszteződése következett, ahol Süni röviden bemutatta ezt az ellenállási gócpontot: a Práter utca 9-ben Tokaji Ferenc, majd Schmidt László vezetett egy kisebb létszámú csoportot; a Práter utca 11-15. szám alatti általános iskolában Ő. Nagy János vezetésével működött a legnépesebb csoport; a Kisfaludy utca 28/b-ben pedig Kasza János alakulata és Fáncsik György „Különleges Csoportja”. Ezután Süni felolvasta Kossányi József felvidéki tanár és költő versét (Kossányi József: 1956. október 23).

Ezután meggyújtottuk mécseseinket az iskola falán elhelyezett emléktáblánál, majd átmentünk a Práter utca / Vajdahunyad utca kereszteződésébe, mert a Vajdahunyad utca 41. számú házat, ahol Jánoki Attila és Kiss Károly csoportja működött, bekebelezte a Corvin Pláza, akárcsak a benzinkutat, ahonnan a Corvinisták és a környékbeli csoportok a benzint vételezték a Molotov-koktélokhoz. Süni rövid ismertetője után Ágota állt elő a következő verssel (Varga Zsolt: A pesti srácok).





Innen tovább sétáltunk a Práter utca 31. szám alatti kézműipari szakgimnázium elé, ahol 1956-ban Ritecz József csoportja tevékenykedett, amiről emléktábla is tanúskodik. Itt ismét Ágota állt ki (Kiss Dénes: Velünk, vagy ellenünk).

Mécseseink elhelyezése után a Nap utca/Vajdahunyad utca kereszteződése következett, ahol még láthatóak a harcok nyomai. Süni itt megemlítette, hogy Szálasi Ferenc első pártja, a Nemzet Akaratának Pártja itt, a Nap utca 19-ben nyitotta meg első önálló irodáját 1937 februárjában. Így stílszerűen Alföldi Gézának – a Szálasi-kormány államtitkárjának – verse következett Ágota előadásában (Alföldi Géza: Fegyvert adjatok!)





Innen a mai napig golyónyomokkal sebzett Nap utca 18 elé mentünk, ahol Süni hungarista költő-bajtársunk versével állt elő (Nyikos Tibor: Emlékezz magyar! – 1956. okt.23. emlékére!)





Kissé megfogyatkozva értünk a Csokonai utca 14-hez, ami eredetileg kurvatanya volt, majd 1956-ig a Pest megyei ÁVH központjaként működött. Süni itt elmondta, hogy a szemtanúk miket nyilatkoztak Dézsi Zoltán: Pincebörtön című filmjében. A szemben lévő iskola ablakából látták, ahogy beáll egy teherautó a kapu alá, és lökdösték, dobálták le az embereket az udvar kövezetére, összebilincselt kézzel, s volt, aki véresre törte az arcát…; a Népszínház utcában lakó szemtanú elmondta, hogy folyamatosan hozták a rabokat, bemenni látták őket, de kimenni soha… Itt Süni Szabó László Dezső versét adta elő (Szabó László Dezső: Október 23.).

Végül megérkeztünk a II. János Pál pápa térre, ahol Süni elmondta, hogy a tér eredeti neve Baromvásártér volt, majd a Lóvásártér, s miután egy nagy piac alakult ki, az Újvásártér nevet kapta. 1902-ben Tisza Kálmán néhai miniszterelnökről nevezték el. 1918 novemberében a söpredék itt tüntetett a „szocialista köztársaságért”, később ezért nevezték el 1946 után „Köztársaság térnek”. 1919-ben itt, a mai Erkel Színházban, akkori nevén Népoperában ülésezett a „tanácsköztársaság” zsidóbolsevista parlamentje, a „Tanácsok Országos Gyűlése”. A 27-es számú háromemeletes ház 1911-től a Német Tanítónők és Nevelőnők Otthona volt, majd 1940-ben a Magyarországi Németek Népi Szövetségének, ismertebb német nevén a Volksbundnak a székháza lett. 1945-ben a kommunisták sajátították ki maguknak. Akkoriban építették a mellette álló 26-os számú házat, amihez a pincebörtönök kapcsolódnak. A 27-est simán le is tudták bontani a közelmúltban, azonban a 26-os bontása megakadt, mert olyan vasbeton építményeket találtak, amiket egyszerűen nem tudnak szétverni. Szó esett még a tér jövőbeli elnevezéséről is, hiszen még sohasem kapott méltó nevet. Baromvásár, Lóvásár, Újvásár, majd zsidóbérenc Tisza Kálmán, aztán meg Köztársaság, most meg II. János Pál, aki a trianoni határokhoz igazította az egyházmegyék határait! A pesti köznyelv nem is tud mit kezdeni a mostani elnevezéssel. „Másik Jánosnak” vagy „Pápa térnek” mondják. Süni szerint a Volksbund vértanú vezetőjéről, Basch Ferencről kell majd elnevezni. A városi túrát Fodor Ágota az alábbi szívbemarkoló verssel zárta (Csikós Zoltán: Magyar anya búcsúja fiától 1956 október végén).



2020.10.23

Magyarelvű Mozgalom

Kitartás!

Vélemény, hozzászólás?